2011. február 25., péntek

Igazi csemege

Réka összerakot egy csodás csomagot, amit megnyerhetsz, ha a következőket teljesíted:

- hagyj egy megjegyzést nála,
- légy rendszeres olvasója
- amennyiben a blogodon vagy facebook oldaladon is megjelenteted linkkel kiegészítve, abban az esetben NÖVELED a nyerési esélyeidet (hagyj egy linkkel ellátott megjegyzést erről, szintén candy-s bejegyzésben. Mivel nem mindenki rendelkezik bloggal/facebook fiókkal, ezért a 3. nem kötelező feltétel).

Sorsolás március 10-én van, mikor 3 hónapos lesz a blogja!

Julia, úgy szintén összeállított egy jókora csomagot, amit úgyszintén megnyerhetsz, csak tedd a következőket:
-tedd közzé a játékot
- hagyj nála egy üzenetet.

Köszönjük Lányok ezeket a csodás csomagokat!


2011. február 24., csütörtök

Megérkezett

Megérkezett!!!! Juhéééé!
Szemgyönyörködtető látvány, ahogy roskadozik az asztal a sok scrap cucc alatt!











Szerintem egy csodálatos kit. Ráadás teljesen lenyűgöző a mennyiség, ami erre a projektre ki lett szabva. Jó, tudom, ha egész éves elosztásra nézem, akkor lehet, hogy még kevés is lesz, de most egyszerűen rabul ejt a látvány. Ennyi csodaszép papír, albumpapír, komment kártya ... miért nem scrappeltem már korábban. (Mikor Zéti megszületett már akkor szerettem volna ilyet. Még most sem vagyok elkésve, de akkor igazán szuper lett volna.)
Egy kis szépséghibája az albumnak mégiscsak volt, meg kellett ragasztani a fekete szalagot. Remélem, most így azért ki fog tartani. A fóliákat is egy kicsit nehéz lapozni, nem fordul olyan gördülékenyen, de majd óvatosan és lassan lapozok, nem vészes.
Megjött a kedvem egy jó kis scrappeléshez. Mostanában, miótakész a karácsonyi albumom, olyan üresnek éreztem magam. Voltak üres járataim, amibe olyankor mindig a scrap került. Fura volt, hogy most nem töltöttem ki ezt az időt scrappel.
Lehet kezdeni a kimaradt 8 hetet bepótolni ..... illetve lehet megint a fényképezőre rákattanni. Tulajdonképp ez a másik nagyon jó ebben a hobbiban: sokat kell fényképezni.

2011. február 19., szombat

60 év

Nagybátyjám 60. születésnapjára készült ez a kép (s közben rájöttem, hogy 40-es házassági évfordulójuk is lesz ebben az évben). Anyukám ma reggel kért meg, hogy "dobjak" össze egy oldalt. Hát elég sok időmbe telt, mire teljesen kész lett. Ismeretlen talajon lépdeltem,
több szempontból is első volt ez az alkotás.
A legfurcsább az volt, hogy a képkerethez kellett igazítanom a tartalmat. Az A4-es formátumban még soha nem készítettem oldalt. Szemezgettem már vele, de nem mertem hozzányúlni. Most azonban élesben ment a dolog.
Másrészről a kép maga miatt döntöttem a vintage stílus mellett, nagybátyjámék gyönyörű esküvői képe 1971-es évből. Nem szoktam ebben a stílusban alkotni, nagy kihívás volt. Még anno Timcsoca tanfolyamán belekóstoltam a stílus szépségébe, és most is az ő blogján inspirálódtam.
Nehézséget okozott még az is, hogy a képkerethez képest a kép nagyon nagynak tűnt, de mivel egy darab eredeti állt a rendelkezésemre, ezért ezzel kellett dolgoznom.
Az alapkartont kávéztam. A Timcsoca esküvői tanfolyamán többször is kellett volna használnunk, de én valahogy féltem tőle. Most ezt az technikát is igyekeztem felfrissíteni és használni. A albumlapot öregítettem és tintáztam.
Erre került a kézzel vágott kapcsos zárójeles csíkospapír, ami alá körbe csipkét ragasztottam. A képet 3D ragasztóval helyeztem erre a papírra. A jobb sarkot virágokkal díszítettem, a bal sarokba egy madárkát pecsételtem. A címet egy esküvős freebie "A mi napunk"-ja adta.
Sajnos a fényképezőnk lemerült, így telefonnal készítettem a képeket. Nem a legjobb minőség, a színeket nem adja vissza a kép, de ettől jobbat már nem fogok tudni készíteni, mert ma meg is kapták az ajándékot.
Most pedig akkor mutatom a kész alkotást:

2011. február 10., csütörtök

Karácsonyi napló I.

Még 2009 decemberében bukkantan rá a scrap-re, amikor húgomnak valami kézzel készített ajándékötlet után kutattam a neten. Az első ilyen scrap oldalak között volt Ali Edwards weboldala. Adventi időszak lévén Ali épp egy december daily nevű projekten dolgozott. Én akkor megfogadtam, hogy jövőre nekem is lesz ilyenem. Így ebben az évben kicsit későn ugyan neki is láttam az én albumom elkészítésének. Akkor még nem értettem, hogy novemberben miért van mindenki annyira rágörcsölve a témára, de januárban igencsak megértettem. Karácsony után kicsit elmúlt az a varázs, így jövőre én is időben fogom elkezdeni a naplómat.
Igen terjedelmes lett mire a végére értem. Sok ötletet vettem át Ali naplóiból, de igyekeztem azért a saját ötleteimet is becsempészni az albumba.
Egy canvas albumot vettem alapnak, a borítót bevontam fehér filccel, de előtte keresztszemes öltéssel varrtam három kis képet, aminek a fehér filcen ablakocskákat vágtam, amibe belevarrtam a képeket. A filcet ráragasztottam az album alapra. A belsejébe piros anyagot ragasztottam.









Az anyag alapú oldalakra (ami az albumalappal érkezett) vagy anyagot varrtam, vagy pedig fóliánt. Ezek zsebként funkcionálnak, ezekbe kerültek képek, vagy Zéti ajándékainak csomagolása, prospektusai, cd-i, amit az adventi időszakban együtt hallgattunk. Az előbbit Ali-nél láttam, ennek a tovább "fejlesztése" a díszítés anyaggal.










De volt olyan anyag oldal is amibe hirtelen ötlettől vezérelve egy kört vágtam, az anyagok közé egy fóliát csúsztattam be, amit géppel varrtam le, így átlátszott a következő oldal. Egyik oldalról egy dátumpecsétet tettem, ami december 23-át jelöli, másik oldalról pedig egy mikulásvirág sejlik fel.










Az albummal érkezett még öt darab átlátszó fólia is, amibe fényképek kerültek. Volt olyan fólia, amibe zsebeket varrtam, így hat kisebb képet tudtam belecsúsztatni, de volt olyan is amibe csak egyszerűen egy nagyot tettem. Folyt köv.

2011. február 7., hétfő

Seholsziget - Nőtincs

Tavaly július egyik vasárnapján tettünk egy kirándulást a Vác mellett fekvő Nőtincsi Seholszigetre. Nagyon szép nap volt. Zéti nagyon élvezte. Még akkor készült a következő oldal, mely az ADDS 5-ös oldal liftelése. Nagyon megtetszett a sok varrás és a patchwork-ös hangulat, így elővettem a maradék papírjaimat és egymáshoz varrtam őket.



















Már akkor elkezdtem az élményt egy albumba foglalni. Találtam egy nagyon édes kis albumot, ami pont passzolt az én elképzelésemhez. Zászló album a neve, melynek elkészítését itt olvashatjátok. Nagyon egyszerű és gyorsan elkészíthető az alap, utána pedig már csak a díszítés van hátra. Sokáig feküdt a mini album a polcomon, de most hétvégén mégiscsak befejeztem. Könnyű dolgom volt, mert a már csak a díszítés hiányzott. A fotókat már mindenhol beragasztottam, és két páros oldalról már csak a kommentár hiányzott.
Barna és zöld alapkartonokat illetve BoBunny egyik készletét használtam fel, szalagot, virágot, miltonkapcsot és a scrap táborban vásárolt gombot.